A kukoricatermesztésre alkalmatlan termőterületek eddig a hazai szántóföldek 6-7 %-át tették ki, de számítanunk kell arra, hogy ez a szám a következő években folyamatosan nőni fog, leginkább a klímaváltozás előrehaladtával. Sokak szerint rövid távon talán a búza, illetve a napraforgó jelenthet megoldást.
Az idei időjárási viszonyoknak a legnagyobb „vesztese” most egyértelműen a kukorica lett, melynek termesztését egyre több gazda adja fel, az egyre erősödő aszályveszély miatt. Az elmúlt 10-15 év tapasztalatai szerint elmondható, hogy a mostani, rendkívüli aszály felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország egyes területein ma már nem rentábilis a kukorica termesztése.
Hatalmas földterületeket érint ez a probléma
Az érintett területeken már hosszú évek óta egymást követik a gyenge és az elfogadható időszakok, ám sajnos az elmúlt 10 évben leginkább a nagyon gyenge termést hozó időszakok kerültek előtérbe. Ez az év még történelmi távlatban is rendkívül súlyosnak számítozz, az aszály azonban ezt a folyamatot még inkább felgyorsította. Ahogy a gazdák is felismerték a problémát, egyre többen kezdték el azt érezni, hogy kénytelenek felhagyni a kukorica termesztéssel.
A Jászság, illetve a Tiszántúl egyes területein például már csak elvétve lehet kukoricával találkozni a földeken. A nagy szárazság miatt egyértelművé vált az is a gazdák számára, hogy talán már más területeken sem éri meg kukoricával foglalkozni. Így sajnos Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád-Csanád megyében is egyre többen intenek búcsút a kukorica termesztésnek. A szóban forgó területek, melyek folyamatos nehézségekkel küzdenek mára már a hazai szántóföldek 6-8%-át teszik ki.
Ráadásul az előrejelzések alapján még a szakemberek is úgy vélik, hogy ez a folyamat nem elég, hogy a következő években-évtizedekben folytatódni fog, de nagy valószínűséggel az egész fel is fog gyorsulni.
A kukorica számára egyre kevesebb helyen ideális a környezet Magyarországon
Egyre gyakoribb az évről évre megjelenő téli aszály, hiszen sokszor előfordul az is, hogy egész ősszel és télen nem hullik elegendő csapadék. Ezzel pedig az a probléma, hogy így a tavaszi vetésű kukorica a teljesen száraz földbe lesz elültetve. Ezt az időszakot aztán jellemzően követik a forró nyári hőhullámok, a perzselő nap, és a 35 fokos hőség.
Ezek pedig mind-mind károsan hathatnak a kukorica virágzására. A jelenség következtében az érintett területeken előtérbe kerülhetnek a kalászos gabonák, mint például az árpa, illetve a búza vetése, de szóba jöhet ezek mellett a napraforgó is, melyet bár az idei év valóban megviselt, azért általánosságban még mindig elmondhatjuk róla, hogy jóval ellenállóbb, mint a kukorica.
A gazdák számára több előnyt is tartogathat a búza: alapvetően ellenálló, strapabíró, és viszonylag egyszerűen termelhető. Emellett a búza a mostani terményárak mellett már képes közepes terméshozamot is termelni. Ráadásul a növekedése is olyan időszakokra esik, amikor jellemző a tikkasztó hőség, hiszen a búzát általában a nyár első felében szokták learatni.