Új autó, Új célok, Régi szerelem.

Az idei Rallye Túra bajnokság második futamára végre elkészült az új autónk, amivel végül sikeresen teljesítettük ezt a versenyt.

Lépjünk vissza egy picit az időben.
Tavaly az év végi utolsó futamon Esztergomban kategória harmadikként értünk célba, így nagyon szoros küzdelemben az év végi összesítésben az ötödik helyen találtuk magunkat. Már akkor elhatároztuk, hogy idén mindent megteszünk annak érdekében, hogy év végén a dobogón állhassunk. Ezen elhatározás első lépéseként versenyautónkat szerettük volna ütőképes formába hozni, illetve tartani - mivel a 2001-es szezonban már elégedettek voltunk a motor teljesítményével.

Szóval versenyautó fejlesztés.
A motor fejlesztésén kívül még nagyon sok dolgot szerettünk volna kicserélni, újítani, ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy jobban járunk, ha az autónkat eladjuk, és egy teljesen új autót építünk. Így is történt.
Elkezdődhetett az autóépítés az Erdei Műhelyben.
Az autóépítés koránt sem egyszerű dolog. Meglehetősen időigényes, költséges és fárasztó dolog. Rengeteg dolgot kellett megszervezni, elvégezni. Kasznis munkák, bukócsövezés, fényezés, összeszerelés, stb. Sajnos nem sikerült mindent határidőre megszervezni, elkészíteni, így a 2002-es bajnokság első futamát a Pilis Rally-t kénytelenek voltunk kihagyni. Így nyertünk még egy kis időt, legalább is ezt gondoltam. Ahogy közeledett a 2. futam időpontja egyre jobban aggódtam, hogy vajon tényleg el tudunk-e indulni, kész lesz-e az autó. Arra azért nem gondoltam, hogy még ez az idő is kevés lehet. Majdnem kevés lett. Az utolsó utáni pillanatban lett kész a paripa, némi hiányossággal. Például nem készült el a kartervédőnk (ami végül majdnem a kiesésünkhöz vezetett, de szerencsére megúsztuk).

Térjünk rá a versenyre.
Szombaton hajnali 5 órakor lett kész az autó olyan állapotra, hogy elindulhassunk vele Szombathelyre. Kb. 2-300 métert mentem vele, ez volt a "próbaút". Utána fel a trélerre és indulás. Az adminisztratív és technikai átvételekre éppen időben érkeztünk. Következő lépés a pálya bejárás. Itt szerettük volna próbálgatni az autót, hogy milyen is lett. Mint ahogy ez általában lenni szokott ez sem így történt. Gépátvétel után szembesültünk azzal a ténnyel, hogy az autónk első fékmunkahengereiből folyik az olaj.
Ezek szerint pálya bejárás helyett ismét szerelés. Nem nagyon értettem a dolgot mivel minden teljesen új volt az autóban. Végül kiderült, hogy valószínűleg az alkatrészek túl sokáig álltak az autósboltban és némi korróziós folyamat indult meg bennük.
Segítőim, (Barni, Hofi) akiknek ezúton is szeretném megköszönni a segítséget, nekiláttak a probléma kiküszöbölésének. Ezt sikeresen teljesítették is, gyakorlatilag a munkahengereket szét kellett szedni, és meg kellett tisztítani, majd újra összerakni. Ez az eljárás jónak is bizonyult mivel utána a fékek hibátlanul működtek.
Egy gonddal kevesebb.
A következő problémánk a futómű beállítás volt. A hátsó rugók túlságosan nagyok, hosszúak voltam így az autó hátulja nagyon magas lett, ami miatt meglehetősen instabil volt. Ezt megpróbáltuk kompenzálni azzal, hogy nagyobb széttartást állítottunk előre, ennek viszont az lett a következménye, hogy gáz adásra ballra húzott az autó, fékezéskor pedig jobbra. Gyakorlatilag ennyi problémánk volt szombaton, illetve még annyi hogy mindezek következtében utcai autóval írtuk fel a pályákat. Így az autó tesztelése vasárnapra maradt.

Vasárnap rajt.
A szombati időhiány miatt az etap itinert nem volt időnk leellenőrizni, és a hibákat kijavítani, így az első gyorsra menet többször is eltévedtünk, több kategória társunkkal együtt.
Ezen hibák következtében az etapidőnk vészesen fogyott, ezért sietnünk kellett, hogy időben ott legyünk az IE-ben. Ekkor történt az a malőr, ami meghatározta végül az egész versenyt. A nagy sietségben belementünk egy nagyobb gödörbe, ahol is odavertük a kipufogó rendszerünket és eltört a leömlőnk. A kétütemű motoroknak nagyon érzékeny pontja a kipufogó, így egy pár lóerőt elvesztettünk. A hiba orvoslására csak az első gyors után nyílt lehetőség. Mivel hegesztőnk nem volt így a foltozásos megoldás maradt. Bilincsekkel, pasztával próbáltuk eltömíteni a repedéseket. Ideiglenes megoldásnak meg is felelt ez a módszer, de minden gyors után meg kellett ismételni a műveletet.
Ezzel a hibák halmazát gyakorlatilag kimerítettük. Tehát ezek után, vagy ezek mellett már újabb problémánk nem volt, illetve egy még akadt. Az utolsó előtti gyorsaságira menet az autó etapon megállt üzemanyag hiánya miatt, legalább is ez volt a jelenség. Mivel a benzintank tele volt nem tudtam mire véljem a dolgot. Szerencsére hamar rájöttünk a hiba okára. A tanksapka szellőzője dugult el és így nem kapott levegőt az üzemanyag tartály, ennek következtében pedig az üzemanyag nem jutott el a karburátorig. Ennyit a hibákról.
Szerencsére egyik hiba sem volt olyan súlyos, hogy komoly hátrányt jelentett volna, bár a kipufogó miatt némi aggodalom volt bennünk, hogy vajon nem törik-e el és szakad le teljesen.

Első gyorsasági szakaszon 2. időt autóztuk, de elég nagy hátránnyal (9 másodperc), ekkor már gondoltam, hogy Öcsivel ma nem tudom felvenni a harcot. Azért nem hagytuk annyiban a dolgot és a második gyorsaságin első idővel értünk célba (4 másodperc előnnyel). Így összesítésben még mindig a második helyen voltunk. Ez így is maradt a verseny végéig. Nem tudtunk előrébb lépni, viszont a pozíciónkat sikerült megtartanunk.

Összefoglalva.
A vezetést, versenyzést nagyon élveztem, a pályák nagyon tetszettek.
Ennyit tudtunk kihozni magunkból ezen a hétvégén. Remélem a következő versenyen nagyobb csatát tudunk vívni az első helyek valamelyikéért.

Köszönetet szeretnék mondani az autó felkészítésében nyújtott segítségért az Erdei Műhelynek, Hofinak és Barninak a versenyen való segítségért, Tagai Racing Technologinak, hogy szervizautót biztosítottak számunkra, és természetesen minden támogatónknak: 3S Kft, Ráth-Schmieder Bt., Lekli Dekor, Royal Söröző, Budweiser, Papp Sándor Autósiskola, Koko Tours, - Szűcs és Bőrszabó, Tivi Kft., Grósz Gumi.

www.rallyalbum.hu

Támogatóink: