Egy felejthető hétvége...

Kicsit keserű szájízzel tértünk haza a gyöngyösi futamról.
Már csak azért is, mert érzésünk szerint mindent elkövettünk annak érdekében, hogy jobb eredményt érjünk el, legalább is a gyorsasági szakaszokon.
Visszajelzések szerint a kanyarokat elég jól, helyenként látványosan teljesítettük, de az egyenesekben és a kigyorsításoknál, mindig szembesültünk azzal a ténnyel, hogy az autóból hiányzik jó néhány lóerő. Ezt a problémát sajnos a futam helyszínén nem sikerült orvosolnunk, így nem maradt más választásunk, megpróbáltunk minél kevesebb lendületet veszíteni a kanyarokban. Ez azonban nem volt egyszerű feladat, mivel a pályák vonalvezetése olyan volt, hogy szinte végig emelkedőn mentünk, elvétve egy-két lejtőt.

Nem is írok részletes beszámolót külön minden gyorsról, mivel egyetlen egy szakasz sem volt, ahol említésre méltó örömteli, élvezetes dolog történt volna.
Nem tagadom azért volt egy-két nagyon jó kanyar kombináció. Például Károlytáró - Bagolyirtás szakasz vége felé a jobb-bal kombináció. Ahogy DuEn oldalán láttam, meglehetősen sok párosnak meggyült vele a baja. Viszont pont az ilyen részek miatt döntöttünk úgy, hogy nem állunk ki a versenyből idő előtt.
Belülről úgy tűnt, hogy a nézők, akik itt álltak szép számmal jól döntöttek, mert a lehető legjobb helyre álltak és láthatóan jól érezték magukat.

Nekünk nem marad más hátra, mint a lehető legjobban felkészíteni az autót a következő futamra. Remélem, visszatérnek a lóerők, és a hazai versenyünkön már egy sokkal jobb eredményt tudunk felmutatni, már csak azért is, mert szeretnénk versenyben maradni a bajnokságban.

Foto: DuEn

www.rallyalbum.hu

Támogatóink: