Hosszú
szünet után végre ismét sikerült egy jó kis versenyen részt venni.
Minden jó, ha a vége jó, mondom így utólag... Hogy miért is írom
ezt? Lássuk: a verseny előtti kedden az eddigi navigátorom Szolnoki
Krisztián bejelentette, hogy nem tud eljönni a versenyre, az okot
most itt nem részletezném.
Tehát a verseny előtt 4 nappal navigátor nélkül maradtam. Elkezdtem
navigátort keresni. Sajnos licences navigátort nem találtam. Megkértem
Hege (Hegedűs Csaba) barátomat, hogy segítsen ki és üljön be a versenyre,
a jobb oldalra. Az idő rövidsége miatt gyorsan kellett cselekedni,
hogy a licence igényléshez minden meglegyen. Miután a sportorvosi
engedélyt megszerzésére már nem volt idő, így a rendezőséggel egyeztetve
előfutó vagy záró autóként lett volna lehetőségünk indulni a versenyen.
Csütörtök este sajnos Hege is kénytelen volt visszamondani a hétvégi
részvételt.
Ezek után megkértem Szaby-t (Szolnoki Szabolcs), aki az eddigi versenyeken
szerelőként tevékenykedet csapatunkban, hogy nem ülne-e be az autóba.
Ő elvállalta a feladatott, így a versenyen 2-es és 3-as pozíciót
töltött be, mivel nemcsak navigált, de szerelt is. Szerencsére ezen
a versenyen minden simán ment. De erről később...
Még mindig a verseny előtti hét: a versenyautó még nem készült el, mivel a
vizsgaidőszak (Budapesti Műszaki Egyetem :-) miatt nem foglalkoztam ezzel
a problémával. Tehát navigátorkeresés közben, az autót is fel kellett készíteni
a versenyre. Mint a versenyen kiderült sikerült végre ismét úgy felkészíteni
az autót, hogy a verseny végén is ugyanúgy "szólt", mint a verseny
előtt. Köszönet érte Erdei Zsoltinak!
Szóval péntekre az autó is elkészült és navigátorom is volt.
Irány Szombathely.
A szombati adminisztratív átvételen megtudtuk, hogy záró autóként indulhatunk.
A pályabejárás során egész nap esett az eső, így az egyetlen problémát az
jelentette, hogy az ablaktörlő mechanika szétesett, de ezt is sikeresen orvosoltuk.
Ezen a versenyen szerencsére ez volt az egyetlen komolyabb ténykedésünk a
szervizelést illetően. Amúgy a versenyen csak kerekeket cseréltünk, mivel
murvás és aszfaltos pályák váltogatták egymást, valamint a tankolással foglalkoztunk.
De menjünk csak sorjában: Első gyorsasági szakasz nagyon csúszós murva volt, ebből adódóan kilincsel
előre mentünk majd minden kanyarban, de nagyon élveztük. Azt hiszem a nézők
sem panaszkodhattak :-) A sok keresztben autózás mellett még a tempó is jónak
bizonyult, mivel a kategóriatársak (A4) idejét figyelembe véve, a második
időt értük (volna) el. A gyorsasági végén az utolsó előtti kanyarban "sikerült"
a váltókart kitépnem a helyéről, így az autó harmadikban maradt, de szerencsére
ez már nem okozott nagy hátrányt. A gyorsasági szakaszt követő etapon csak
vissza kellett akasztani a helyére és már mehettünk is tovább.
Második gyorsasági: tempós aszfalt. Ezen a pályán nekünk a lassítók jelentették
a legnagyobb problémát. Megtalálni a legideálisabb féktávot és az ideális
sebességet. Ez nem mindig jött össze :-) Egy sima jobbos kanyar után egy híd
előtti lassítóval nehezen birkóztunk meg, kicsit nagy volt a tempó és nem
tudtunk befordulni a lassítóba. Egy gumi, ahogy rámentünk a kocsi alá szorult
és egy ideig cipeltük magunkkal (elnézést a pályabírótól!). Ezután a többi
lassítót sikeresen abszolváltuk, bár Szabolcs szerint egy kicsit hamar fékeztem
a lassítók előtt.
Harmadik gyors: ismét a murvás pálya. A pálya nem nagyon száradt a nap folyamán,
sőt még az eső is elkezdet egy kicsit esni. Szerettük volna 5 percen belül
teljesíteni ezt a szakaszt, de akárhogy igyekeztünk megint be kellett érni
az 5:00-ás idővel, ami hajszálra megegyezett az első gyors idejével.
Negyedik gyorsasági: vissza az aszfaltra. Azt a bizonyos ominózus lassítót
ismét nem sikerült tökéletesen teljesíteni. Most teljesen telibe találtuk,
és leromboltuk (megintcsak elnézést!). Az autónak csak az index burája sínylette
meg a dolgot, komolybb probléma nem történt. Az időnkön viszont sikerült javítani,
már ez is fejlődésnek számított.
Ötödik gyors: utoljára a murvás pálya. Ez volt az utolsó lehetőségünk, hogy
javítsunk és menjünk egy jobb időt, mint az előző körökben. De akárhogy is
igyekeztünk, megint be kellet érjük az 5:00-ás idővel. Ezen már mi is nagyon
elcsodálkoztunk. Háromszor egymás után 5:00-át menni! Úgy látszik ezen a hétvégén
ezen a pályán mi erre az időre voltunk kalibrálva :-) Hatodik, utolsó gyors: aszfalt. Arra a bizonyos lassítóra most nagyon koncentráltam
és sikerült is sikeresen abszolválni. Az öröm kicsit korai volt mert a következő
lassítóba megint nagyon sokkal érkeztünk és a fékezést követően, a lassítót
ugyan nem bontottuk le, de a gumikat nem a kijelölt oldalon kerültük ki, azaz
elszáguldottunk félig az árokban a lassító mellett. Ez a malőr nem volt szándékos
(ha egyszer sok volt!) de így alakult.
Szóval ezen a versenyen nagyon jól éreztük magunkat, már rég volt ilyen gondtalan
hétvégénk. Csak azt az egyet sajnáltuk, hogy - záró autóként - az értékelésben
nem vehettünk részt.
Lőkös
Attila /Atyó/
Itt vannak a különböző gyorsokon
elért időink:
Versenyzőpáros
|
Versenyautó
|
Gy1
|
Gy2
|
Gy3
|
Gy4
|
Gy5
|
Gy6
|
Összidő
|
Lőkös A. - Szolnoki
Sz.
|
Trabant 601 Gr A
|
5:00
|
3:19
|
5:00
|
3:13
|
5:00
|
3:15
|
24:47
|
Gy1, Gy3, Gy5: Nárai murvás gyorsasági
szakasz
Gy2, Gy4, Gy6: Bucsu, aszfaltos gyorsasági szakasz
Támogatóink:
Royal
Söröző
|